A két modell lényege

Sokan felhívják a figyelmet, hogy a nyugati világ szervezeteiben uralkodó viszonyok éles kontrasztban állnak azzal a demokratikus társadalmi intézményrendszerrel, amelybe ágyazva e szervezetek tevékenykednek. B. Robertson, a holakrácia szerzője egyenesen feudálisnak nevezi ezeket a szervezeten belüli viszonyokat.

A szervezetekben dolgozó egyénekben és kollektívákban, ill. a szervezetekben magukban rejlő potenciál felszabadításának igénye hívta létre az elosztott vezetési rendszereket, amelyek szétosztják a vezetést a szervezeten belül, és ezáltal támogatják az önszervezést.

A szociokráciában és a holakráciában a hagyományos vezetői funkciók és szerepek jó része a szervezeti egységek kollektíváihoz vándorol, így a működés helyi szabályairól az érintett kollektívák döntenek.

A szociokrácia és a holakrácia tehát elosztott struktúrák, amelyek formális szervezeti keretet biztosítanak a részvételi döntéshozáshoz és az önszervezéshez. Használatukkal a nagy szervezetekben felszámolhatók a merev tekintélyelvű viszonyok, a kis szervezetek informális működése pedig szervezetté alakítható a rugalmasság és a közösségi kultúra feláldozása nélkül.

Kellő feltételek teljesülése esetén a szervezetek közösséggé, a közösségek pedig szervezetté válhatnak, és eközben eredeti identitásukat is megőrzik. (Ilyen feltétel a tevékenység jellegének, az alkalmazott technológiának, az emberi és kulturális adottságoknak stb. kompatibilitása az elosztott struktúrával.)

Nézetem szerint az elosztott vezetési rendszerek a fejlődés posztmodern szakaszában – ld. a lenti ábra körbefutó zöld sávját – jelennek meg, amikor a szervezeti tagok nagyra értékelik a partnerséget, a részvételt, az önszervezést és a csoportos módszereket, és integrált fejlődés esetén a felhatalmazás strukturális útjait is keresik.

Megrendelem

megrendelem@socio-hola.hu

PDF

(előkészületben)

Szerző

amato@socio-hola.hu

Copyright © 2019 Kiss Ferenc

Köszönetnyilvánítás

A honlap elkészítéséhez felbecsülhetetlen baráti támogatást és szakmai segítséget nyújtottak Regényi Ádám (grafika) és Vitai Miklós (webszerkesztés). 

Elegant Themes │ WordPress